Orsi szüléstörténete 2022.08.20.

A napokban kaptam AUM-os kismama jógásom, Orsi, szüléstörténetét. Orsi Komplex szülésfelkészítőn is volt párjával, és nagyon örültem, hogy mindketten úgy érezték, sok mindent tudtak használni a tanultakból, ill. az is fontos volt számukra, hogy a párja értette a folyamatot, és így sokkal jobban tudta elfogadni és támogatni. Orsi, mint majd olvasni fogjátok, szintén nagyon gyorsan hozta világra első babáját. Kicsit korábban érkezett a baba, de talán azért is, mert anyukájának már nagyon nehéz volt az utolsó pár hét: a baba valószínűleg egy ideget nyomott, de mire babakommunikációval lejjebb könyörögtük volna, úgy döntött, inkább kibújik ?? Gratulálok, nagyon szép gyors szülés volt, rengeteg technikára emlékeztél, ez ritka, és a humorodat is végig megőrizted, Orsi, és sok boldogságot kívánok!! ??
"Szia Éva,
Úgy alakult, hogy szombat délután fájdogálni kezdtem és gondoltam is, hogy eddig úgyse voltak jósló fájások, ideje így 37+6 körül. Közben enyhe becseppentő érzésem volt, rózsaszín víz formájában, ami a későbbiekben többször újra előkerült. De a lényeg, hogy vasárnap hanjal f4-re a kórházban voltunk, mert már több időt töltöttem a mosdóban hányinger+ hasmenés parával és fájdalommal, mint a lakás más területein. 7-10 percenként jöttek, de 2 teljes percig maradtak is. Végül vasárnap 8.30-ra megszületett a kislányom. Vittem a jógamatracomat és már otthon csípőköröztem, sokat ültem labdán ahol szintén táncikáltam és mikor járás közben tört rám, akkor is a csípőmozgás tett jót. Lélegezni kb 4 be és 6-8 ki ütemben tudtam, a végén a mély uuuu segitett, de igazán mélyre nem tudtam levegőzni, csak próbáltam. A ritmusra figyeltem, néha bele is aludtam picit, bár azért ez erős túlzás így. Próbáltam figyelni az arc és alhasi izmok elengedésére, viszont néha úgy remegtem, hogy szegény ctg pattogott rajtam. Próbáltam vizualizálni kaput, óceánt, virágot, de az nem jött annyira össze. Inkább a metrodom, amit elképzeltem. Fájás közben kifejezetten nem bírtam elviselni az érintést. Mondtam a férjemnek, hogy csak szünetben, ha lehet. Mivel ctg alapján a kisasszony nyakán volt a zsinór, nem mehettem kádba, ami nagy vágyam volt és amint kicsit éreztem a nyomást, néhány elpraclizott levegővétel után nyomtam is, kicsit vágtak, de az volt a lényeg, hogy ott már ne legyen bent túl sokat. Hiába hívtam összehúzódásnak, azért jobban fájt, mint gondoltam. De nem izzadtam bele, nem zokogtam, nem kaptam érzéstelenítőt. Bár felvetettem, hogy hajítsanak a sarokba magzatpózban és lőjjenek le, mert nem tudom, hogy bírom majd ki. A gép szerint nem voltak 2 perc hosszúak ezek a fájások, de én néha a 4-es szintet is épp úgy éltem meg, mint a 96-ost. Nem volt köztük elvágták érzés, csak egy kicsit gyengébben fájt, úgyhogy annyira pihenni sem tudtam. Közben maximum mutogatni tudtam, de beszélgetni nem. Amint kint volt a kisasszony és stoppolni kezdtek, kijött minden dumálhatnék, mindenkiről mindent is megtudtam és saját lábon távoztam a gyerekágyra a 2 órás közös fekvés-ismerkedést követően.
A férjemnek szuper volt, hogy tudta, mire készüljön, nem tojt be bizonyos helyzetektől, elfogadta, hogy én a magányosan szenvedő tipus vagyok és feltalálta magát abban, hogy diktálta a levegővétel ritmusát.
Úgyhogy összességében nagyon hasznos volt a közös szülésfelkészitő és a kismami jógaórák is! Köszönjük szépen a sok segítséget!
Üdv,
Orsi"



Kövess minket a Facebook-on!